Meddig emelkednek még a lakásárak?
Ezt a kérdést nem csak ügyfeleink szokták feltenni nekünk, hanem mi, ingatlanközvetítők is gyakran feltesszük egymásnak. A kérdés megválaszolása már csak azért sem könnyű, mert nem minden esetben gazdasági folyamatok határozzák meg az árak alakulását, hanem az is, mit gondolnak az emberek ezekről a gazdasági folyamatokról.
Már abban sincs egyetértés az elemzők között, miért indult el az áremelkedés. Sokan azt mondják, a válságot törvényszerűen emelkedés követi, és az ingatlanok árai olyan mértékben csökkentek a piaci ár alá, hogy óhatatlanul jött az árdrágulási folyamat. Mások a híres-hírhedt Quaestor-botrányban látják minden baj forrását, és azt állítják, mindössze annyi történt, hogy a befektetők összemosták a brókercégeket a bankokkal, és minden pénzintézettel szemben kialakult egy olyan nagyfokú bizalomvesztés, amely fellendített a lakások iránti keresletet. Újabb vélekedések szerint a CSOK is drágítja a lakások árát. Ha az állam támogatja a lakásvásárlást, akkor több lesz a vevő, ha nagyobb lesz a kereslet, akkor pedig a mi lakásunk is többet ér, mondják a tulajdonosok. Ha még azt is megnézzük, hol is állnak a banki kamatok, nem kell hozzá közgazdásznak lenni, hogy belássuk, sokkal jobb befektetésnek tűnik ingatlant vásárolni, mint bankban tartani a megtakarítást.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezek a tulajdonosok érvei és gondolatai, amelyekről a vevők egészen másképpen gondolkodnak. A vevők úgy tudják, a válság alatt sem piaci ár alatt voltak az árak, hanem "beálltak reális értékükre", és ma is azokat az árakat keresik. Ők a brókerbotrányokat is és a CSOK előnyeit is szeretik politikai összefüggéseiben nézni, és mindig annak a pártnak a szemszögéből, amelynek az érvelése az ő álláspontjukat támasztja alá. Leggyakoribb érvük, hogy minden lakásnak annyi a piaci értéke, amennyiért el lehet adni, míg a tulajdonosok egymás hirdetéseit figyelik, és mivel a többiek is emeltek az áron, ők is emelnek.
"Káosz van, és ma már szinte senki sem tudja, hogy venni vagy eladni kell", mondta egy befektető ismerősünk, miközben ő folyamatosan vesz és elad, méghozzá nagyon sikeresen. Ingatlanközvetítőként mi leginkább azt tanácsoljuk, bátran lehet eladni is és vásárolni is, mindössze azzal kell tisztában lenni, mi az elérendő cél. Aki idős korára már nem tud egy 120 négyzetméteres otthon fenntartani, takarítani, és nem tud felgyalogolni a harmadik emeletre, annak akkor is kisebb és lentebbi lakásra van szüksége, ha esetleg jövőre még egy kicsit drágábban lehetne eladni ingatlanát. Akinek fiatal házasként saját otthonra van szüksége, annak akkor is vásárolnia kell, ha négy évvel ezelőtt, amikor még nem volt rá pénze, olcsóbban megtehette volna.
Hozzászólások (0)
Nincs hozzászólás.
Új hozzászólás
A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező.
Tájékoztatjuk, hogy hozzászólása csak utólagos jóváhagyás után jelenik meg a weboldalon.